Üres a kosár
Még 9000Ft-ért vásároljon és ingyen szállitást kap


Reflux


Mit kell tudni a refluxról és mi a GERD?

Reflux Agastrooesophagealis reflux betegség (GERD) lényege, hogy a nyelőcső alsó záróizmának elégtelen működése következtében a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami "gyomorégést" és étkezés után, illetve előrehajláskor jelentkezõ égető fájdalomérzést okoz.

A nyelőcsövet huzamosabb időn keresztül irritáló savas gyomortartalom különféle nyelőcsőbetegséget (fõként nyelőcsőgyulladást) idézhet elõ. A gyomorból visszaöklendezett savas gyomortartalom „belélegzése” száraz köhögést, csuklást, rekedtséget, hörgőgörcsöt, asztmás rohamokat és krónikus tüdőbetegséget válthat ki. A GERD súlyossága függ a nyelőcső alsó záróizmának diszfunkciójától, a gyomornedv mennyiségétől és típusától, valamint a nyál semlegesítő hatásától. Az orvosok egy része szerint a GERD-ben szenvedő betegek panaszai a rekeszizomsérv következményének tekinthetők.
A nyelőcső alsó záróizmának hibás mûködése okozta tüneteket a túlsúlyosság, a várandósság, a dohányzás, a nagy mennyiségû étel egyszerre történő elfogyasztása, az ún. lusta gyomor, nem szteroid gyulladáscsökkentõk stb. is súlyosbíthatják. Várandósoknál és a túlsúlyos embereknél a has felõl a gyomorra nehezedõ nyomás segíti a gyomortartalom visszajutását a nyelõcsõbe. Emellett a várandósság ideje alatt a megemelkedett hormonszint is gyengítheti a nyelõcsõ alsó záróizmát, illetve súlyosbíthatja a panaszokat.

A rekeszsérv szerepe
A rekeszsérv és a GERD rendszerint egyidejűleg jelentkezik, a köznyelvben gyakran össze is tévesztik a két betegséget. Ötven éves kor felett gyakran fordul elő kisebb mértékű rekeszsérv, de ez bármelyik korosztályt érintheti. A rekeszsérv (a gyomor egy részének rekeszizom fölé türemkedése) gyengítheti a nyelőcső alsó záróizmát, és ezzel a gyomortartalom visszafolyását okozhatja. Általában nem igényel kezelést. Ha a sérvtartalom beszorul a rekeszizmon lévő nyílásba és az elszorítás miatt a vérellátás veszélybe kerül (nyelõcsõ melletti rekeszsérv) vagy ha a csuszamlásos rekeszsérv súlyosabb lefolyású GERD-vel és nyelőcsőgyulladással (oezophagitis) együtt fordul elõ, akkor szükség van a műtéti beavatkozásra.

A gyomorégés gyakorisága
Egy, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint több mint 60 millió amerikai felnőttnél havonta legalább egyszer jelentkezik savas visszafolyás (reflux) és gyomorégés, kb. 25 millió felnőtt szenved nap mint nap ez utóbbi panasztól és a várandósok 25%-ánál mindennapos panaszként jelentkezik. Az utóbbi években végzett felmérések pedig azt is tanúsítják, hogy a gyomorégés a csecsemőknél és a kisgyermekeknél is sokkal gyakrabban fordul elő, mint azt korábban tapasztalták, és hányást, köhögést, illetve egyéb légzőszervi panaszokat okozhat.

Kezelési lehetőségek
Az esetek többségében a savas visszafolyás életmódbeli változtatásokkal és diétával kezelhető, de szükség lehet gyógyszerek szedésére és műtétre is. Mivel a táplálkozási és életmódbeli változtatások kedvezõen hathatnak a savas visszafolyásra, a kezelést elõször egyes ételek és italok (pl. sült vagy zsíros ételek, csokoládé, menta, kávé, alkoholos italok stb.) fogyasztásának abbahagyásával kell kezdeni. A sérült nyelőcső-nyálkahártyát irritáló citromfélék és leveik, a paradicsom és a paradicsomtermékek, illetve a bors fogyasztása ugyancsak ellenjavallt. Mindezek mellett fel kell hagyni a bőséges étkezésekkel és a napi háromszori étkezésrõl át kell térni kisebb mennyiségû étel négy-öt alkalommal történő elfogyasztására. A nyelőcsőtartalom továbbítását segítő állandó nyelés miatt a rendszeres rágógumizás is jótékony hatású lehet, míg a nyál a gyomorsavat semlegesítheti.
Az esti étkezés és a lefekvés közt legalább 2-3 órának kell eltelnie ahhoz, hogy a gyomor legalább részben üres legyen, és ajánlott az is, hogy alváskor (lehetőleg bal oldalon feküdve) a fej legalább 15 cm magasan legyen. A panaszok enyhítéséhez a dohányzás abbahagyása szintén elengedhetetlen követelmény, mivel a dohányfüst káros anyagai is gyengítik a nyelőcső alsó záróizmát.
A rendszeresen szedett savközömbösítő gyógyszerek (antacidok) semlegesíthetik a nyelőcsőbe jutó savat és megszüntethetik a gyomorégést. A savközömbösítőket ún. habképző anyagokkal (ilyen például az alginsav) is kombinálhatják, melyek a gyomor felső részén válaszfalat létrehozva gátolják a savas gyomortartalom nyelőcsőbe jutását.
Az antacidok hosszabb ideig történő szedésekor mellékhatások (hasmenés, kalciumanyagcsere megváltozása, magnézium felhalmozódása) jelentkezhetnek. Éppen ezért, ha 3 hétnél hosszabb ideig van szükség savlekötő gyógyszerek szedésére, akkor elengedhetetlen az orvossal való konzultáció.
Ha a visszafolyás és a gyomorégés krónikussá válik, akkor a gyomorsav mennyiségének csökkentésére az orvos H2-receptor-antagonista (cimetidin, ranitidin, famotidin, nizatidin), illetve protonpumpagátló készítményeket (pl. omeprazol, lanzoprazol) adhat. Ez utóbbiak a gyomor savtermelő sejtjeiben lévõ enzim tevékenységét gátolják.
További terápiás lehetõségként kínálkozik a nyelőcső alsó záróizmát erõsítõ és a gyomortartalom kiürülését gyorsító, motilitásfokozó gyógyszerek (pl. betanekol, metoklopramid) adása.

Mi a teendő, ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak?
Amennyiben a fentebb leírt táplálkozási, életmódbeli változtatások és gyógyszerek szedése mellett a panaszok továbbra is fennállnak, akkor szükség van egy részletes és pontosan megtervezett vizsgálatsorozatra, amely az alábbi vizsgálatokat foglalhatja magába:
• A nyelőcső, a gyomor és a nyombél röntgenvizsgálata bárium tartalmú oldat megivását követõen. Ezzel a vizsgálattal nemcsak a reflux ténye állapítható meg, hanem a nyelőcső esetleges szűkülete és fekélye is igazolható.
• Endoszkópiás vizsgálat (krónikus GERD betegeknél), mellyel a nyelőcső-nyálkahártya gyulladása ellenőrizhető.
• Biopszia szövetdarab kivétele későbbi vizsgálatokhoz (pl. praecancerosus állapot igazolására vagy kizárására).
• Berstein-teszt, melynek során savat juttatnak a nyelőcső alsó részébe, annak kiderítésére, hogy a gyomortartalom visszaöklendezését valóban a sav okozza.
• A nyelőcső alsó záróizmának nyomásmérése (ennek segítségével különítik el a meggyengült záróizom működését a normálisétól).
• A savszint 24 órán keresztül történő mérése a nyelőcsőben az étkezés közbeni, utáni és az alvás alatti tünetek nyomon követését szolgálja. E vizsgálati módszer jól alkalmazható a gyerekeknél, akiknél az egyéb vizsgálati módszerek problémát okozhatnak.

Szövődmények
A hosszú ideig tartó GERD esetén nyelőcsőgyulladás, nyelőcsővérzés, fekély, nyelőcsőszűkület, valamint a praecancerosus állapotként nyilvántartott Barret-szindróma (a nyelőcső-nyálkahártya súlyos károsodása) léphet fel. Miután ennek formája nagy valószínűséggel nyelőcsőrákhoz vezet, a sérült nyelőcsőrész eltávolítására műtéti bevatkozást javasolnak.

Komplementer kezelési lehetőségek
A H2-receptor-antagonisták tartós szedése azt a problémát veti fel, hogy a gyomor csökkent sósavtermelésének köszönhetően a fehérje megemésztése elégtelenné válhat és az „ételmaradék” a bélfalon keresztül a véráramba juthat, ami pedig allergiás jelenségek, illetve autoimmun betegség kialakulását eredményezheti.
A nyelőcső gyomorsav által történő tartós irritálása megnöveli a nyelőcsőgyulladás és a nyelőcsőrák kialakulásának az esélyét. Az antioxidáns táplálékok védelmet nyújthatnak a nyelőcsőgyulladással szemben és csökkenthetik a rák kialakulásának esélyét is. Egyes epidemiológiai vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a bőséges zöldség-, gyümölcs- és teafogyasztás megelőző/védő hatással lehet a nyelőcső- és a gyomorrákkal szemben.
A kemopreventív anyagok közül kiemelkedő jelentősége van a teának, amelynek antioxidáns, daganatellenes stb. hatását epidemiológiai vizsgálatok, in vitro és in vivo kísérletek keretében egyaránt vizsgálták. Az egyik epidemiológiai vizsgálat adatai szerint azoknál az embereknél, akik az ún. keleti típusú, zöld teából naponta legalább 5 csészényit (mintegy háromnegyed liternyit) vagy annál is többet fogyasztanak, a nyelõcsõ- és gyomorrák előfordulási aránya kisebb volt, mint azoknál, akik egyáltalán nem vagy ennél kevesebb mennyiségben fogyasztottak ebbõl az italból.
A zöld, az oolong és a fekete tea vizes és/vagy vizes-alkoholos kivonatainak, polifenolfrakcióinak és egyes polifenoljainak (EGCG, EGC, ECG, EC) antoxidáns és a szekunder-aminok rákkeltő N-nitrozo vegyületekké történõ átalakulását gátló hatását in vitro és/vagy in vivo igazolták.
Állatkísérletekben mindhárom teatípus (a zöld, az oolong- és a fekete) vizes kivonata tumorellenes hatásúnak bizonyult a nyelőcsőrákkal szemben, a zöld és a fekete tea vizes kivonata pedig az endogén nitrozációt is gátolta. Ez utóbbi tulajdonságot humánkísérletekben is igazolták. A zöld tea polifenolkeverékeinek és izolált polifenoljainak gyomor- és bélrákkal szembeni tumorgátló hatását állatkísérletekben ugyancsak ki lehetett mutatni. A kísérleti állatokban a teakivonatok hatására késleltetett daganatkifejlõdést tapasztaltak, beültetett tumoroknál pedig azok visszafejlődését észlelték.
A teával és hatóanyagaival végzett nagyszámú kísérlet egyik fontos következtetéseként a kutatók azt vonták le, hogy a polifenolokban gazdag tea igen hatásos antioxidáns anyag, ezért a teaivó emberek szervezetében a megemelkedett antioxidánsszint védelmet nyújthat nemcsak a szív- és érrendszeri, hanem egyes rákos megbetegedések ellen (pl. nyelőcső-, gyomor-, bél-, tüdõrák) is, illetve hozzájárulhat a betegek gyógyulásához.
A gyomorégés kezelésében egyes fitoterápiás készítmények és gyógyteák is hasznosak lehetnek. A gyomorégés kezelésére a régebbi forrásmunkákban gyakran ajánlják a borsmentateát, ezt azonban ma már egyre többen ellenzik, mert a tapasztalatok szerint fogyasztásukkor roszszabbodhat a GERD-ben szenvedõ betegek állapota. Jól használhatók viszont az angelika (Angelica archangelica) szélhajtó és görcsoldó hatású gyökerét, a kamilla (Matricaria chamomilla) gyulladáscsökkentő virágát és az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) görcsoldó, gyulladáscsökkentõ hatású gyökerét is tartalmazó gyógyteák. Az édesgyökérből előállított, glicirrizinmentesített, görcsoldó hatással rendelkezõ kivonatot jó eredménnyel alkalmazzák gyomorégés, illetve nyelõcsõ- és gyomorfekély kezelésében. A kamillatea önmagában vagy más nyálkatartalmú növényi drogokkal (pl. lenmag – Lini semen, orvosi zilis gyökér – Althaeae radix) együtt alkalmazva is enyhítheti a panaszokat.
A gyomorégés megelőzésében fontos szerepük lehet az emésztést segítő enzimekben gazdag gyümölcsök (papaja és anananász) étkezések elõtt, illetve a főétkezések között történő fogyasztásának. Mellettük egyes antioxidáns vitaminok (pl. A-, C-, E-) elõsegíthetik a gyógyulást.


Forrás:
Symptoms http://www.medicine.virginia.edu/clinical/departments/pediatrics/clinical-services/tutorials/reflux/symptoms
• Babulka, P.: Les Plantes de nos Tisanes. Les Thés., Nouvelle Revue de Phytothé rapie Pratique. , 8.: 31–36., 1999.
• Vang, CS.: Vitamin nutrition and gastroesophageal cancer.,
J Nutr, 130.: 338S–339S, 2000.














 

VISA, VISA Electron, MasterCard és Maestro